Megint kirándultam. Tavasszal így van ez, na. :) :pirul: 

Persze nem az erdőben, hanem egy társkeresőn. Nem erotikus, nem alkalmi, nem légyottkereső, hanem "komoly" társkeresőben.
Hogy egy kicsit spoilerkedjek, nahát, a konklúzió nem lesz más, mint az előző próbálkozásom volt a jobbra-balra húzogatóssal, pedig ez most elvben más kellett volna hogy legyen.

Nohát, ismét feltettem egy olyan friss hogy még ki sem hűlt, arcos, normális, felöltözött képet, kitöltöttem az összes paramétert, semmiben sem szépítve, teleírtam a bemutatkozó szöveget. Az egyebeket, érdeklődési körök, miegymás, milyet keresek, szintén átrágtam és mindent a valóságnak megfelelően jelölgettem.
Dolgoztam vele vagy egy órát. :napersze: 

Anélkül hogy reklámot csinálnék (legfeljebb negatívat tudnék), ez is jobbrabalra húzogatós, de még kombinálva is van egyéb lehetőségekkel.
Aki kellő mennyiségű pénzt fizet, az ráírhat olyanra is, aki nem húzta jobbra, sőt, ha még nagyobb mennyiségű pénzt fizet, fel is hívhatja, mégpedig úgy, hogy a rendszer nem adja ki a másik fél telefonszámát, hanem összekapcsolja a hívást. Percenként hatalmas felárért. :D

Eddig ilyet nem láttam sehol, hát bejelöltem, hogy megengedem ezt a lehetőséget, és megadtam a rendszernek a számom. Gondoltam, ilyen árért úgyse fog senki hívni, ha pedig igen, akkor kellő szűrő lesz a motiváltságra. Nyilván baromságért senki sem fog ennyit kifizetni, csak ha a szándékai normálisak.

Spoiler2: Nahát, nagyobbat nem tévedhettem volna! :D

5 egész perc nem telt el a regisztrációm óta, és csörgött a telefonom. Számot írt ki, olyat ami nincs a telefonomban névvel párosítva. Ezeket én alapból nem szoktam felvenni, mert jó eséllyel egy lépegető exkavátort akarnak nekem eladni, vagy érdeklődnek az utazási szokásaim iránt, hogy aztán egy csakmost csakma csaknekem baromsággal nyomuljanak.
Most viszont felvettem, bár csodálkozva.

A vonal másik végén a hang azt kérdezte, aktuális-e még a társkeresés. Hát sok víz folyik a Dunán 5 perc alatt, de azért ennyire az életem nem dinamikus, úgyhogy válaszoltam hogy persze, hiszen épp most regisztráltam. (Közben felrémlett, hogy atyaég, mi lehet itt, ekkora nyomulás?!)
A hang felsóhajtott, hűdejó, mert ő pont engem keres.
Óvatosan megjegyeztem, hogy az előbb említett nevén kívül én viszont semmit sem tudok róla, úgyhogy ezt most így nem tudom megerősíteni. Ha esetleg pár szóban mesélne magáról, könnyebben tudnék reagálni.
Persze, nagyon szívesen, ez minden vágya, de adjak egy telefonszámot, mert ez az emeltdíjas hívás nagyon drága.
Persze abba nem gondolt bele, hogy ha minden ismeretlennek meg akarnám adni a telefonszámom, akkor kiírtam volna az oldalra, szóval legfeljebb egy email címet vagyok hajlandó, és mivel azon van csevegő is, pont ugyanígy tudunk beszélgetni tovább.
Kicsit még erőlködött, aztán belement.

Csörgött is a csevegő.
Nosza lássuk. Az első pár szóban tisztáztam, hogy mivel nekem van fotóm, arcom, alakom, magasságom, súlyom, foglalkozásom, esetleg az egyensúly megkívánná hogy én is megismerjem ezeket.
(Basszus minden társkeresőn mindenki titkolja a magasságát, súlyát, foglalkozását?! MIÉRT??? Nem értem.)

Persze megtudtam hogy egy űber főnyereménnyel beszélgetek éppen, akinek minden paramétere olyan, ami a Nagy Könyvben a hercegnők álma (az én álmom meg pont nem sajnos, de ezt nem tudta).
A mesékből már rég kinőttem, de kíváncsi voltam, hova fut ki a dolog. Spoiler: hát persze hogy oda. :) :D Minden út Rómába vezet. A meztelen fotókhoz, meg a farokveréshez.
Huhh, elköszöntem, és felvettem az email címét a spamlistámba.

Alig tettem le, már csörgött. Először fel sem akartam venni, mert mi van ha megint ő.
Nem ő volt, újabb versenyző, akinek szintén az egyetlen kreatív kérdés jutott eszébe, hogy mi a telefonszámom. A nemleges válasz után pedig az, hogy mit szólnék egy ma esti meghíváshoz a lakására.
Valahogy nem lelkesedtem, erre megkérdezte, akkor mégis mit keresek? Mondom társat. A válasza pedig, hogy egészségedre. Katt.

Fél óra csendes semmittevés, 8-10 pálya a kedvenc agyzabáló ipados játékomban, és a telefon megcsörrent ismét, rajta egy általam nem ismert számmal.
Felvettem.
Miután megkérdezte, hogy még aktuális-e a keresés (itt mindenkinek ez a heppje vagy mi?! Nem, csak unalomból kitöltöttem száz oldal kérdőívet), rögtön hadarva a telefonszámom után érdeklődött, merthogy ez az emeltdíjas hívás egy vagyonba kerül.
Én meg közöltem, hogy ismeretleneknek nem szokásom, legfeljebb email címet tudok megadni.
Épp lelkiismeretfurdalásom kezdett lenni, hogy ezek a szegény komoly kapcsolatot kereső férfiak hogy le vannak véve ezzel a lehetőséggel, és még én is itt akadékoskodok, lehet hogy enyhíteni kellene a feltételeken...de azért mégis némi magyarázat talán becsületesebb.
- Bocs de nem tehetem, ez egy céges telefon, nem bulitelefon. Csak a közeli ismerőseim tudhatják. Mi pedig még nem ismerjük egymást.
- Akkor szopd le apád retkes faszát, te mocskos büdös ribanc!

Hm...a lelkiismeretfurdalásom helyett elégedettség töltött el. Megveregettem a bal kezemmel a jobb vállamat, hogy milyen ügyes vagyok, hogy nem adtam meg a számom. :D Elég gáz lenne, ha mostantól ezt hallgatnám naponta tízszer.

És persze ezután sem fogom megadni, maradok annál a sorrendnél, hogy amikor már valakivel párszor találkoztam vagy jópár levelet váltottunk, megismerkedtünk, majd akkor hívgáljuk egymást, és nem előbb.
A szolgáltatást pedig letiltottam. Nem hiányzik az emeltdíjas zaklatás sem.

Sajnos nincs új a nap alatt. Hogy lehet egy lehetőséget tönkretenni...szegény normális férfiak mozgási terét szűkíti ez a sok barom. :/ 

A kirándulásnak vége.
Maradok a jól beváltnál. :D

A múltkori kiránduláshoz hasonlóan, ismét melegséggel töltött el a lilaság. Lehet hogy sok itt a link, házasságtörő, sumákoló, magátmásnakkiadó, farokverő, komolytalan, nemtudjamitakar, vagy éppen forgóajtóban ragadt, de mégis valahogy összességében a pozitív dolgok, normális szereplők, hús-vér emberek többen vannak. <3 

Úgyhogy ismét itthon. ;)